Hőzimőzi

Sziasztok, egy kicsit hosszabb kihagyás után jelentkezünk újra. 

Az elmúlt hetekben teljesen új élethelyzetbe kerültünk, felcserélődtek a szerepek és a blog írás már nem fért bele a mindennapokba. De most szombat van, délután 1, Hőzi alszik, szóval itt az idő, hogy meséljek egy kicsit az elmúlt egy hónapról.

Anya dolgozik, Apa babázik.

Szóval mint sokan tudjátok, úgy költöztünk ki Dániába, hogy én kaptam munkát először. Amikor elkezdtük tervezgetni az új életünket, felmerült ez a lehetőség is, hogy mi van ha én találok előbb állást. Ördögpapa pozitívan állt a dologhoz, és nem zárkózott el attól, hogy ő maradjon itthon a gyerekkel. Szerintem ez egy olyan dolog, amit azért kevés férfi vállalna be, bár már otthon is megvan erre a lehetőség a GYED extra kapcsán. Mielőtt megkezdődött az Apa-lánya hónap, 6 hétig voltunk éjjel-nappal hármasban (szó szerint, mert mi együtt is alszunk). Ez az időszak szerintem remek volt arra, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz, hiszen korábban csak hétköznap délutánonként illetve hétvégén tudtak együtt lenni. Mivel Hőzi egyre nagyobb, már kevésbé van rám utalva, ugyan még szopizik rendszeresen, de már nem ez a fő tápláléka, így hosszabb időt is elvan nélkülem. Szerintem az összekovácsolódás (kedvenc szó :)) még a vártnál is jobban ment, Hőzi rajong az apjáért, nagyon jól elvannak, és bár mindenki számára fárasztó volt, de jól telt az elmúlt hónap. Ördögpapa beszámolóját is hamarosan olvashatjátok ezzel kapcsolatban.

Back to work.

Vegyes érzések fogtak el azzal kapcsolatban, hogy visszamegyek dolgozni. Egyrészt nagyon vártam, mert jó kicsit visszatérni a felnőtt világba, ahol nem minden a pelusokról, etetésről, altatásról szól, és mivel szeretem a munkám, már hiányzott is a több, mint egy év kihagyás után. Szerintem a fogorvos szakma, nem az az életpálya, ahol a nők megtehetik, hogy 2 vagy 3 évig otthon maradjanak a gyerekekkel. Egyrészt sokan vállalkozóként dolgoznak, így anyagi szempontokat is mérlegelniük kell, másrészt mivel “kétkezi” szakma, könnyű kiesni a gyakorlatból. Ezen a téren úgy érzem, hogy elég nagy fába vágtam a fejszém, hogy azok után, hogy több mint 1 éve nem láttam beteget, egy idegen országban kezdtem dolgozni, ahol nem beszélem a nyelvet és sok szempontból más az itt használt technika, mint amivel otthon dolgoztam. Készülök egy részletesebb, szakmaibb írással az itteni fogorvoslással kapcsolatban, ami a(z esetleg külföldre készülő) kollegáimnak is hasznos lehet, hogy mire kell számítani, de itt most nem mennék bele részletesebben. Másrészt persze aggódtam Hőzi miatt, hogy hogyan fogja viselni, hogy nem vagyok itt vele.

Nem akarok hazudni, azért is érett bennem ennek a bejegyzésnek a megírása, mert az első két hét után nem igazán tudtam volna sok jót írni. Minden kezdet nehéz, itt sem volt ez másként. Számomra, a legnagyobb problémát a nyelvi akadály jelenti, mivel a főnökeim nem igazán beszélnek angolul, csak németül és dánul, én viszont ezeket a nyelveket nem beszélem.  Ezért többször volt olyan, hogy a nem megfelelő kommunikáció miatt félre értettük egymást, nem kell komoly dolgokra gondolni, de mégis ez egy jelentős konfliktusforrás a mindennapokban. Azt hiszem, ez egy olyan része az itteni munkának, ami csak jobb lehet az idő előrehaladtával, hiszen én egyre jobban beszélek majd dánul, ők pedig úgy látom leporolták az angol nyelvtudásukat, és egyre jobban fejezik ki magukat. Az első napokban még nagyon bizonytalannak éreztem magam, nehezen állítottam fel diagnózist, minden új volt: a helyszín, az eszközök, az emberek. Ez a hónap egyébként is különösen stresszes volt a klinikán, a sok szabadság mellett, rendszeresen beteg volt valaki, ezért szinte mindig ember hiányban voltunk. Viszont úgy érzem, hogy kezdenek kialakulni a dolgok, most már ritkábban kell segítséget kérnem a kollegáimtól, saját, visszatérő betegeim vannak, a naptáram 2 hétre előre tele van, és egyedül írom meg a betegdokumentációt dánul. Szerintem ez szép eredmény egy hónap alatt.

Szeretnék még írni kicsit a dán nyelvtanulásról, mert erről is sokan kérdeztek. 

Én áprilisban kezdtem el tanulni a nyelvet, otthon, egyedül. Sok különböző honlapot ajánlott a közvetítő cég, viszont nekem baba mellett, nem volt időm gép mellé ülni, és napi szinten órákat tanulni, ezért más megoldás után néztem. Úgy döntöttem, hogy applikációkat fogok használni, mivel napi pár percem mindig van, és hiszek abban, hogy a kitartó akár rövidebb ideig tartó, de rendszeresen, minden nap végzett tanulásnak akár jobb eredményei is lehetnek, mint ha hetente 1-2 alkalommal, nagy nehezen szorítok egy órát a tanulásra. 

Három applikációt használok rendszeresen:

3. Duolingo: ezt biztosan sokan ismeritek, de bevallom őszintén én ezt szeretem a legkevésbé. Számomra unalmas, nagyon sok idő egy- egy tananyagban szintet lépni, és sokszor értelmetlen példamondatokat használ. Illetve többször előfordult már valami informatikai hiba, amikor nem mentette el a teljesített leckéket és 30-40 napnyi folyamatos gyakorlás “ment a kukába”. Jó persze, tudom hogy attól a tudás megmarad, de számomra ez az egyik legnagyobb motiváció, hogy minden nap megcsináljam, hogy NEM MARADHAT KI NAP. Ha éjfél előtt 10 perccel, de akkor is megcsinálom az aznapi adagot. Ezért amikor valami hiba miatt elvesztem a teljesített napokat az engem nagyon lelomboz, tudom hogy ez az én hülyeségem, de akkor is, számomra ez nagy hátrány, így mostanában már nem használom napi szinten a Duolingót, csak ha különösen sok szabadidőm van és épp kedvem van.

2. Mondly: ez az applikáció nekem jobban tetszik mint a Doulingo, változatosabbak a feladatok, és lehet választani, hogy egy adott témában haladnál tovább, vagy ismételnél vagy pár hasznos kifejezést tanulnál ma épp, vagy esetleg valami konkrét szakterület érdekel. Ennél az applikációnál előfizettem egy évre, mert hasznosnak találom, és minden nap foglalkozok vele néhány percet. Sok életszerű kifejezést tanít meg, amit használni tudok a mindennapokban. Külön motivációm még, hogy minden hónapban ranglistát állít fel a felhasználók között, úgy hogy figyelembe veszi a származási országot és a tanult nyelvet is, és már május óta én nyerem minden hónapban a magyarországi dánul tanulók versenyét, és mivel nagyon szeretek másokkal játszani és nyerni, ezért ez számomra plusz pont ennél az appilikációnál.

1.Drops: ezt az applikációt mindenkinek ajánlom, aki szeretne könnyen, játszva nyelvet tanulni. Ha jól tudom magyar fejlesztésű egyébként a program. A szavak témákba vannak rendezve, témánként 17-18 szó, és képek vannak kapcsolva hozzájuk. Nekem nagy segítség a vizuális tanulás, szinte észrevétlenül belekúsznak a szavak a fejembe, és közben minden szónál a kiejtést is gyakoroltatja, ami a dán nyelv egyik legnehezebb része. Napi 5 percet ingyenesen is lehet használni, én április óta így használom, viszont elő fogok fizetni, mivel a régebben tanult szavakat kezdem elfelejteni, és az ismétlés már nem tartozik az ingyenes részéhez. Számomra egyértelműen ez a leghasznosabb program, már több kollegám és a nyelvsulis csoporttársaim is ezt használják. 

Az applikációk után pár szó az itteni nyelvtanulásról.

Aki dániába költözik, annak nagyon hasznos, ha megtanulja a dán nyelvet. Ugyan szinte mindenki (kivéve öregek, kis gyerekek) beszél valamilyen szinten angolul vagy németül, mégis jó dolog megtanulni az itteni nyelvet. Ebben az állam nagy segítséget nyújt, ugyanis a költségek nagy részét átvállalja, modulonként 2000 koronát (kb. 88000 ft) kell csak fizetni, de egy modult általában 3-4 hónap alatt lehet teljesíteni. Három szinten lehet nyelvet tanulni, az első szint azoknak szól akik nem beszélnek semmilyen idegen nyelvet, vagy például nem is ismerik az angol abc-t, a második szint a mindennapi nyelvtudás, a harmadik szint pedig a professzionális. Én a harmadik szintet kezdtem el, de majd meglátjuk, hogy fér bele időben, mert később heti 3 órányi házi feladatot is adnak majd, a heti 2*2,5 tanóra mellett, viszont bármikor átjelentkezhetek a második szintre. A harmadik szinten 5 modulteszt vár majd rám, amit nagyjából 1,5 - 2 év alatt lehet teljesíteni, ha minden jól megy az első tesz októberben lesz majd. Fárasztó munka után nyelvórára járni, de nagyon élvezem a nyelvtanulást. A tanárunk egy tündér, nagyon jó humorú és kedves, ezért jó hangulatban telnek az órák. Szerintem jó dolog több nyelvet ismerni, mert ez mindenképp fejleszti az ember személyiségét és számomra az is elképzelhetetlen, hogy hosszú távon éljek egy olyan országban aminek nem beszélem a nyelvét. 

Pár érdekesség még így a végére:

Dániában (szinte) nincs készpénz. Esbjergben nem találtunk például pénzváltót sem. Szinte mindenhol lehet fizetni kártyával, egyedül a tömegközlekedéshez kell vagy utazási kártya vagy ha az nincs, akkor csak készpénzt fogadnak el. 

Itt nagyon népszerű a Mobilepay applikáció, amivel könnyen lehet fizetni boltokban vagy akár kollegák, barátok egymás között. A telefonszámom össze van kapcsolva a bank számlámmal, így ha valaki pénzt küld a Mobilepay appal a telefonszámomra, akkor az megjelenik a bankszámlámon.

Bankszámlát csak olyan ember nyithat akinek van munkahelye (vagy érvényes munkaszerződése). Rengeteg mindent lehet online vagy telefonon elintézni, például az adóhatóságnak nincs is irodája, hanem telefonon lehet mindent intézni náluk. Ahhoz, hogy az online azonosítás biztonságos legyen, kitaláltak egy rendszert a NemID-t, ami végeredményben egy kódkártya, amin kb. 130 kód van az alábbi rendszer szerint 1234- 123456, ha be akarok lépni például a netbankomba akkor megadom a felhasználónevem. és a jelszavam aztán a képernyőn megjelenik egy 4 jegyű számsor, nekem pedig a kódkártyámon ki kell keresni a hozzá tartozó 6 jegyű számot, és azt beírni. Ha elhasználtam az összes kódot akkor küldenek automatikusan új kártyát. Egyszerűbb verzió, ha letöltjük a NemID appot és akkor nem kell a kódokat beírni, telefonon keresztül azonosítanak.

Bizalmas dolgokat több levélben küldenek ki, például a bankkártyámat úgy kaptam meg, hogy jött egy levél postán a kártyával, majd pár nap múlva egy felhasználó név, megint pár nap múlva egy kód hozzá. Ahol a kód és a felhasználónév volt a levélben az mindkét oldalt le volt ragasztva feketével, hogy ne is lehessen átvilágítva sem megszerezni az adatokat. Szóval jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek Dániában az adatok biztonságára mint például Magyarországon.

Az ügyintézés az önkörmányzatnál szuper gyors. Előre lehet időpontot foglalni, és nem túlzok 1-2 percenként voltak megadva szabad időpontok egész nap, és tényleg 1 perc alatt el tudtuk intézni amit szerettünk volna. 

Még egy gyakori kérdésetek:

Nem nehéz, hogy nincsen segítségünk, nincsenek itt a nagyszülők?

Persze sok szempontból nehéz és hiányoznak, jó lenne mindkettőnknek több szabadidő, de össze kell fognunk és segíteni egymásnak. Mostanában, hogy a hétvégék inkább a pihenésről szólnak és nem az utazásról az a rendszeres program, hogy szombat délelőtt Ördögpapa kap szabadidőt, akkor jár úszni, vasárnap délelőtt pedig én kapok kimenőt, akkor jógára megyek, ami segít, hogy lezárjam az előző hetet és ráhangolódjak a következőre. 

Jövő héttől újabb változás elé nézünk, ugyanis Hőzi kezdi a bölcsit, nagyon izgulok, hogy hogyan viseli majd.

Szép hétvégét mindenkinek, köszi, hogy sokan olvastok minket és érdeklődtök utánunk.

U.i.: Számomra a hét legszebb része az volt, amikor Hőzi először kimondta, hogy Anya. Szépen, érthetően, angyali babahangon. :)