Az első hét
Az első hét
Szóval megérkeztünk.
Számomra is hihetetlen, de itt vagyunk. Július 11.-én csütörtök reggel 9-kor megérkeztünk a billundi repülőtérre. Az autónk a parkolóban volt, mert 2 nappal korábban Ördögpapa otthagyta amikor jött haza. Hosszú nap elé néztünk, hiszen a hajnal fél 5-ös ébresztő után, még ezen a napon el kell mennünk Odensebe regisztrálni, mivel másnaptól 3 hét nyári szabadságra megy az iroda. 1,5 óra autóval, szerencsére Hőzi jól viseli, elaludt az autóban (egyébként a repülést is majdnem végig aludta, hiszen tapasztalt utazó alig múlt 1 éves és most ült 6. alkalommal repülőn). Megérkeztünk fél 12-re, 12-kor nyit az iroda. Félénken mentünk fel az első emeletre, hogy majd jól elküldenek minket, hiszen még korán van. De nagyon kedvesek voltak, a portánál megnézték, hogy megvan-e minden papírunk és utána felírtak az aznapi listára, ahol mi voltunk az elsők. Három dolgot kellett intéznünk, az Eu-s regisztrációt, a CPR számot és az adó kártyát nekem. A légkör teljesen más volt, mint egy magyarországi okmányirodában. A váróban ingyenes kávé és tea automata volt, illetve ivóvíz is pohárral. A gyerekeknek pedig fa fejlesztő játékok voltak kitéve. Igaz majdnem 2 óra volt, mire mindent sikerült elintézni, de sokkal nyugodtabban telt a várakozás így.
Odenseből ezután “hazafelé” vettük az irányt, én vezettem, a két Kovácsom pedig tátott szájjal aludt a hátsó ülésen. Ahogy közelítettünk az úticélunk, Esbjerg felé egyre- egyre kevesebb autó volt az autópályán.
Nekem ez a második alkalom, hogy Esbjergbe jövök, 1,5 hónappal ezelőtt volt egy személyes találkozás a leendő munkahelyemen, illetve akkor kerestünk albérletet is.
Ahogy már említettem, az első benyomásunk nem volt a legjobb Esbjergben, viszont az elmúlt egy hét nagyon szuperül telt. A lakásunk elhelyezkedése nagyon jó, közel van a belváros, pár perc sétára vannak nagyobb boltok, nem messze tőlünk egy nagyon gyerekbarát uszoda, több gyerek medencével, csúszdákkal. A környék csendes, mivel nincsenek függönyök belátunk a szemben lévő ház több ablakán is, és nagyrészt idősebbek, vélhetően nyugdíjasok laknak ott. Az épületben 8 lakás van, ebből eddig a mellettünk lakó szomszéddal ismerkedtünk meg, aki egy szintén idősebb görög hölgy, vele egyik nap a lépcsőházban futottunk össze, bemutatkoztunk és pár órával később átkopogott egy jó adag dán péksütivel.
Apropó péksütik.. szóval rengeteg édesnél édesebb péksütit lehet itt kapni, amik tényleg nagyon finomak, viszont a rengeteg cukortól annyira nehezek, hogy én már az első héten besokalltam belőlük.
A másik szomszéd, akivel megismerkedtünk pont alattunk lakik, kiderült, hogy amikor zuhanyozunk akkor nála a plafonon folyik a víz a fürdőszobában, mindezt olyan kedvességgel közölte, sőt még be is hívott a lakásába és mosolyogva megmutatta hol lehet a gond. Kihívott egy vízszerelőt, aki megnézte a helyzetet nálunk és nála is majd mondta, hogy itt bizony le kell bontani a csempét is, ezért fotókat készített és elküldte a biztosítónak, ha onnan megérkezik a jóváhagyás akkor kezdődhet a munka, de most ő szabadságra megy pár hétre.
Szabadság: nem tudom, hogy jókor vagy épp pont nem jókor érkeztünk, de ez a hét és a jövő hét a nagy szabadságok ideje Dániában. Több nagy cég teljesen leáll 2 hétre, illetve pl. pékségek, boltok, és az okmányirodák is zárva vannak. Augusztus elején fog majd visszatérni minden a rendes kerékvágásba.
Mielőtt kiköltöztünk több Facebook csoportnak is a tagjai lettünk: pl. Dániai magyarok, Esbjergi magyarok stb. Érdekes dolgokat lehet olvasni, viszont a leghasznosabb számunkra egyértelműen az lett, hogy megismerkedtünk a csoporton keresztül egy esbjergi magyar házaspárral, akiknek Hőzitől 4 nappal fiatalabb a kisfiuk. Velük többször találkoztunk már ezen a héten, és sok szuper látnivalót ajánlottak nekünk, illetve ha volt bármi kérdésünk hozzájuk fordultunk először.
Egyik nap a közeli Dyrehaven parkba látogattunk el, ahol szarvasok és őzikék élnek szabadon, be lehet menni közéjük. Nagyon barátságosak, kézből eszik a répát és tényleg fél méterre is odamerészkednek az emberekhez. Biztosan nem ez volt az utolsó alkalom, hogy meglátogattuk őket.
Voltunk a Vognsbølparkenben is, ami egy óriási park, játszótérrel, több kondiparkkal, tavakkal, hattyúkkal, sok sok zölddel. Ez is nagyon tetszett nekünk, imádjuk a zöld területeket. Érdekesség, hogy az egész parkban egyetlen graffitit láttunk a sok kihelyezett pad egyikén, és találjátok ki milyen nyelven volt?! Hát persze, hogy magyarul díszelgett rajta, hogy “Mónika szeretlek, beszélj velem…” Azért valahol ez elég szomorú…
Egy délután az Esbjerggel szemben lévő Fanø szigetre kompoztunk át, ahol Nordby-ben töltöttünk pár órát, egy igazi kis ékszerdoboz. Nekem a Dunakanyart juttatta eszembe, kicsit olyan Szentendre hangulata van. Kacskaringós sétálóutcán különböző butikok, és éttermek, minden csupa virág, csak itt voltak fókák is még pluszban a tengerben. Csodálatos idő volt, sütött a nap, kb 20 fok volt, viszont kicsit mindig fújt a szél, ezért észre sem vettük a meleget, és Hőzit ugyan bekentük napkrémmel, de mi sikeresen lepirultunk Ördögpapával. Ez is egy olyan hely, ahova biztosan vissza fogunk még menni. A komp út 12 perc és egy órában 3-szor indul. Hőzi tehát a szárazföld és a levegő után végre a vizet is meghódította, azért nem rossz teljesítmény így 1 évesen…
Hjerting-be is ellátogattunk ami egy közeli kisváros, tele szebbnél szebb házakkal és villasorral a tengerparton. Itt igazi homokos tengerpart van és a 20 fok ellenére többen, főleg gyerekek fürödtek is a tengerben. A Cafe Stryhns-ben isteni fagyit ettünk, viszont vigyázzatok ha erre jártok, mert az 1 adag itt 2 óriási gömböt jelent.
Tovább haladva a környék felfedezésével meglátogattuk a Blåvand Zoo-t is ami tőlünk kb. 30 km- re van. Méretét tekintve nem nagy, talán a nyíregyházi állatkert tizede csupán, viszont nagyon barátságos és családias. Viszonylag kevés állat található benne (bár meglepő módon, több különleges állat is van, például akkora hím oroszlán amilyen nagyot még sosem láttam, és 3 óriási teve is), az egész park bőven felfedezhető 1,5 óra alatt, viszont szerintem kisgyerekkel ez pont ideális méret. Muszáj megemlítenem, hogy volt kiscicasimogató, ahol 3 kiscica élvezte a gyerekek szeretetét. Én is szívesen meggyomroztam volna egyet, de nem volt szívem a gyerektől elvenni az élményt. És nem tudom, hogy ez tudatos vagy nem de a 3 kiscica 5 gyereket olyan gyönyörűen lekötött, hogy kb meg sem mozdultak, csak áhitatosan simogatták az ölükben alvó kiscicákat hosszú percekig (talán órákig is...).
A másik dolog amit magyar szemmel muszáj megjegyezni még, hogy a mosdóban volt WC papír, sőt a polcon kb. 10 guriga sorakozott, és nem volt legurítva, szétdobálva (és ellopva sem).
Illetve lehet, hogy máshol alap, de mi még nem találkoztunk ilyennel, hogy az állatkertben szinte minden sarkon van kirakva pumpás adagolós kézfertőtlenítő (mármint olyan amiben tényleg van és nincs “éppen” kiürülve), talán a leghasznosabb ez, az állatsimogató be/kijáratánál volt.
Too good to go: Ez ugyan nem kirándulás, de megérdemel néhány mondatot. A Too good to go egy applikáció, ahol töredék áron kb. 30 koronáért lehet hozzájutni olyan dolgokhoz, amit egyébként csak kidobnának a boltok, pékségek a nap végén a közeli lejárat miatt. A nap során lehet regisztrálni meglepetés csomagokra, és a bolt/pékség zárása után lehet érte menni a csomagnak egy szűk időintervallumon belül (5-10 perc általában). Ezeknek a csomagoknak az értéke általában meghaladja a 100 koronát. Eddig kétszer próbáltuk ki, egyszer egy pékségtől rendeltünk egy Magic bag-et, ebben 2 nagy kenyér mellett, 4 édes és 4 sós péksüti volt. Másik nap pedig a közeli szupermarketből vettünk egy ilyen csomagot: ebben 2 csomag sonka, 3 doboz saláta, 1 doboz félkész ázsiai tésztaétel, 2 kenyér, és 1 zacskó sültkrumpli volt. Azért 1300 forintért ez otthon sem lenne rossz vétel, de az itteni árak mellett pedig szinte ajándék. Állítólag éttermeket is ki lehet fogni, eddig ez nekünk nem sikerült, de próbálkozunk.
Még egy érdekesség a boltokkal kapcsolatban: Több üzletben láttuk, hogy a zöldséges-gyümölcsös részen egy külön polcon ajándék gyümölcs van kihelyezve a 15 évnél fiatalabb gyerekeknek, akik a vásárlás alatt mindig megéheznek, apróság de mégis nagyon kedves figyelmesség ez.
Ami még nagyon dán dolog, hogy mindenhol krumpli van a boltokban, már rögtön a bejárat mellett, ahol otthon a kosarat keresnéd ott figyel rád a vízbe áztatott újkrumpli, illetve külön krumplipolc van a zöldségek között, annyi félét lehet kapni. Emellett nagy sertéshús fogyasztók is. Ilyen szempontból nekünk nem ez az ideális célország, mert egyikért sem vagyunk oda. Viszont rengeteg formában lehet csirkét kapni, van például csirke darált hús, és csirke kolbász is, na meg persze rengeteg hal és rák. És a dánok dán dolgokat szeretnek venni, kevés külföldi terméket lehet kapni. Nagyon sok kézműves sörük is van, úgy hogy majd tartunk néhány kóstolót.
Összességében az elmúlt egy hét remekül telt, nagyon jól éreztük magunkat, sok programunk volt, csodás helyeken jártunk, szuper volt az idő is, csak egy nap esett és ez a kb. 20 fok remek kiránduló idő. Eddig olyan az új dániai életünk, mint egy nyaralás. Persze tudjuk, hogy 2 hét múlva ez meg fog változni kicsit. Viszont addig igyekszünk kihasználni minden időt, feltöltődni testileg és lelkileg is és kiélvezni azt, hogy most 6 hétig munka nélkül együtt lehet a kiscsaládunk, ami lehet, hogy egy soha vissza nem térő alkalom.
Ja és ami a legfontosabb eseménye a hétnek, hogy Hőzi elkezdett sétálni, magától, már egész nagy távokat is megtesz a lakáson belül kapaszkodás nélkül, annyira ügyes.