Hőzimőzi

Dániai látogatás 1. rész - Sønderborg 

Ahogy már írtam korábban a sønderborgi látogatásra a próba hét alkalmával került sor. Repülővel Hamburgba érkezünk, Hőzi jól viselte a repülést, nagyot aludt. Innen még 200 km-t vezetett Ördögpapa egy szinte zsír új (600 km volt benne) bérelt Wolksvagen Passattal.

Ahogy megérkeztünk Sønderborgbe, ami egy szigeten van, a bevezető út a víz felett vezetett egy hídon amiről látni lehetett a város nagy részét, csodás volt, meseszerű. A város átnyúlik a túl partra is, a víz két oldalán templom, kastély stb. A szállásunk a város szélén volt, hatalmas udvarral, minden szép zöld volt, a szálloda udvaron nyuszik és sirályok játszottak. A városban nem volt forgalom, reggel is pár perc alatt eljutottuk a munkahelyre. Szép, ízléses épületek, nem láttunk grafittit sem. Napközben alig voltak a városban emberek, nagyon nyugisnak tűnt minden. A klinika a sétáló utca közepén volt, ízlésesen és modernül berendezve. Isteni indiai kaját ettünk a Curry leaves nevű helyen. Néztünk Hőzinek bölcsit, Ördögpapát teljesen elvarázsolta a Hummletumle..

Nagyon tetszett nekünk Sønderborg és úgy éreztük el tudnánk ott képzelni magunkat. Ám a dolgok másként alakultak…

Dániai látogatás 2. rész - Esbjerg

Két héttel a próbahét után telefonáltak a dániai fogászati lánctól, hogy eldöntötték, hova szeretnének nekem munkát ajánlani. A város neve Esbjerg. Hmm érdekes fordulat, eléggé vegyes érzelmeket keltett bennünk ez a változás. Viszont mondtam, hogy persze nyitottak vagyunk mindenre, és szívesen meglátogatjuk ez a várost is. Esbjerg egy 75 ezer fős város, Dánia legnyugatabbi városa. A tengerparton található ennek minden előnyével (pl. párás-sós levegő) és hátrányával (szél) együtt. Nekem régi vágyam volt, hogy tengerparton éljek, bár bevallom valami melegebb helyet képzeltem el.

Május közepén érkeztünk meg. Az előző látogatás alkalmával hotelben voltunk, viszont nagyon pici volt a szoba hármunknak, Hőzinek egyre nagyobb a mozgásigénye, így erre az utazásra kértem, hogy ha lehet akkor Airbnb-n foglaljanak nekünk egy lakást, rugalmasak voltak, illetve így a Hőzi étkezését is jobban meg tudtuk oldani, tudtunk neki főzni. Már a megérkezés napja belevágtunk az albérletkeresésbe, a boligportal.dk-n rengeteg hirdetésre jelentkeztem, de 20%-ától sem írtak vissza.  Az első nap ilyen szempontból katasztrófa volt, a lakások amiket megnéztünk nagyon elszomorítottak minket, öreg épületekben voltak, kellemetlen szagú, teljesen logikátlanul elosztott, és persze bútorozatlan lakások, egyikben sem tudtuk elképzelni magunkat. A saját mosógép elképzelhetetlen volt, szinte mindenhol az omladozó pincében volt egy közös gép, amin osztozott a ház 6-8 lakója. Mi rengeteget mosunk, alapból is, és amíg Hőzi pelusos addig meg pláne. Szóval eléggé kilátástalannak tűnt a helyzet és az első benyomásunk sem volt jó.

Másnap vártak a klinikán a személyes találkozóra. A főnök házaspár nagyon kedvesnek tűnt, bár van köztünk egy kis nyelvi gond. ugyanis ők németül és dánul beszélnek, én pedig magyarul és angolul. Viszont ennek ellenére volt szimpátia, és délben meg is kaptam az aláírt munkaszerződést, amit vegyes érzésekkel vittem haza. Aznap délutánra megvolt beszélve egy találkozó, egy albérlet közvetítő irodával. Nagy örömünkre szebbnél szebb lakásokat mutattak nekünk, viszont az ár jóval magasabb volt, mint amit szerettünk volna.

Este visszamentünk a bérelt lakásba és törtük a fejünket, hogy mi legyen. Sonderborg sokkal jobban tetszett nekünk, viszont ha ezt a lehetőséget elengedjük akkor ki tudja, mikor jön egy másik. Az albérleteknél minimum 1 éves szerződések vannak, nem tudjuk megtenni, hogy pár hónapra kiveszünk valami rosszabbat és majd elköltözünk. És őszintén bele is szerettem az egyik lakásba. Végül eldöntöttük, aláírtam a munkaszerződést, és felhívtuk az albérlet közvetítőt, hogy újra megnézhessük a lakást. Azt hittük könnyű lesz ez a döntés, de nagyon nehéz volt mégis.

Az albérletünk a tengerparttól pár száz méterre van, igaz ipar terület van előttünk, de az ablakból azért látni lehet az Északi tengert. Nagyon világos, szépen berendezett és van saját mosógép (és egyébként mosogató gép is ami szintén régi vágyunk). A dánok hisznek abban, hogy szép környezetben az ember jobban érzi magát, és lehet benne valami. Nagyon pozitív érzésem volt abban a lakásban.

Anyubanya