Elősztori
Hogyan sikerült állást találnom Dániában fogorvosként?
Ördögpapa már egy ideje küldözgette az önéletrajzát külföldi állásokra, egész Európában, de nem igazán alakult semmi komoly, volt néhány Skype-os interjú, de nem érkezett komoly válasz.
Aztán februárban gondoltam egyet és én is elküldtem az önéletrajzomat néhány állásra, mivel szeptembertől szerettem volna dolgozni. A dentalapro-n svédországi, finnországi és dániai álláshirdetések voltak, jelentkeztem mindre.
A svéd helyről 5 perc múlva visszaírtak, hogy kevés a tapasztalatom. A dán helyről (ami egy állás közvetítő cég volt) 2 óra múlva jelentkeztek, hogy küldjem el az önéletrajzom az általuk megadott formátumban (ami 8 oldalas volt), a finn helyről majd csak hetekkel később jött válasz. Megnéztem az önéletrajz mintát amit küldtek, rengeteg kérdés volt benne, minden angolul persze.. több nap volt mire sikerült megírni.
Elküldtem az önéletrajzot, és szimpatikusnak találtak. Ezután a dán fogászati lánc CEO-jával volt egy Skype-os interjú, ami nagyon jól sikerült, nagyon jó hangulatban telt és ezen az interjún meghívtak engem családostól Dániába egy próba hétre egy Sønderborg nevű kisvárosba. Mikor kikapcsoltuk a Skype-ot Ördögpapával (aki mint utólag megtudtam, a bezárt ajtó mögött hallgatózott) ugrálva örültünk, hogy megyünk Dániába. Tudtam, hogy lesz egy ilyen próba hét, de nagyon féltem, hogy csak engem hívnak majd meg (mert erre általában csak a jelöltet szokták, a család majd csak a következő útra csatlakozik), már előre azon paráztam, hogy ott kell majd magyarázkodnom, hogy én nem tudok (az akkor) 9 hónapos kislányom nélkül utazni, hiszen egyrészt még szopizik, másik pedig, hogy még 4 órát sem volt nélkülem, nemhogy 5 napot. Nagyon megkönnyebbültem, amikor kiderült, hogy a CEO- nak is van kisgyereke, és ezért pontosan tudja, hogy ha engem szeretnének kint látni akkor Hőzimőzinek is jönni kell, de ha csak ketten megyünk, akkor nem tudok dolgozni, ezért persze Ördögpapának is jönni kell.
Szóval így alakult, hogy a kiscsaládunk április elején Dániába látogatott. Még a látogatás előtt volt több interjú, többek között pszichológussal, és felkészítő interjú is, hogy mire számítsak a próbahét során. Nagyon felpörögtek az események, az önéletrajz elküldése után egy hónappal már Dániában voltunk, el sem hittük. A próbahét jól sikerült, kedvesek voltak velem, csak néhány beteget láttam el, inkább a személyiségemre voltak kíváncsiak, sokat beszélgettünk.
A záró vacsorán azt mondták, hogy elégedettek voltak mindennel és nagyon örülnek, hogy megtaláltak engem és állást fognak nekem ajánlani a cégnél 3-6 hónapon belül, de a város még kérdéses, a cégnek 25 klinikája van országszerte. Annyira furcsa érzés volt, mert a szemtől szembe dicsértek, és éreztem, hogy tényleg komolyan vesznek. És ami a legjobban tetszett, hogy egyáltalán nem kezelték negatívan, hogy kicsi gyerekem van, nem láttam az rajtuk, hogy jajj kisgyerekes anya mit akar, folyton beteg lesz a gyerek stb. A szoptatáshoz is nagyon rugalmasan álltak, kértem, hogy ebédszünetben bejöhessen a családom, nem problémáztak rajta, sőt még az irodát is megkaptuk, hogy elvonulhassunk.
Összességében nagyon pozitív élmény volt a próba hét számunkra és az, hogy úgy éreztem az, hogy családom van semmilyen szempontból nem hátrány sőt, a CEO kiemelte, hogy tetszik neki a családunk szerkezete, az hogy mindketten diplomások vagyunk, jó szakmával és hogy Hőzi épp jó korban van, könnyű lesz neki a beilleszkedés és a nyelvtanulás is. Ami még nagyon megkönnyítette a dolgokat, hogy egy komoly csapat van a közvetítő irodánál akik mindenben segítenek nekünk az utazás szervezésétől, a szükséges dokumentumok beszerzésén át, az albérletközvetítő irodák ajánlásáig. A dániai látogatásokról a következőekben írok majd.
Anyubanya
