Hőzimőzi

Még a kiköltözésünk előtt mindketten elkezdtük olvasni Helen Russell könyvét: A year of living Danishly. Ebben taglalja az író, hogy a dánok nagy hangsúlyt fektetnek a mozgásra, fontosnak tartják, és igyekeznek beépíteni a mindennapjaikba. Nos, ha nem is csak futva közlekednek mindenhova, azért láttam ennek az állításnak igazságalapját.

Biciklizés

Sok helyről hallottuk, hogy a dánok bringás nép, nos ez teljes mértékben igaz. A nap minden szakaszában látni bringásokat mindenféle korosztályból. Legyen az tandem, vagy sima, váltós, vagy fixi, a dán barátaink tekerik hegyre fel, hegyről le. Ami itt egy kicsit túlzás, de Debrecenhez képest jóval nagyobb emelkedők vannak. Az ember bőven kihasználja a különböző fogaskerék párokat. Esbjerg köztudottan szeles város, és ezt sem ajánlatos félvállról venni. Van, hogy a szembeszél hatására az ember elég erősen megfontolja, hogy leszáll a bringáról, és tolni kezdi, akár csak az emelkedő tetejéig is. Mi van azokkal, akik azt mondják: áá én nem tekerek, túl nagy meló nekem, csak leizzadok, és lassabban érek oda, ahova menni szeretnék? Azoknak a figyelmébe ajánlják az elektromos rásegítéses biciklit, amit az ember pont annyi erővel teker amennyivel neki jól esik.
Bringával menni a városban teljesen más érzés itt, mint otthon. Otthon az autósok, és a gyalogosok is szidnak, mert befurakodsz az ő területükre, ha csak nem tényleg találtál magadnak bringautat. Itt ezt a problémát annyival oldották meg, hogy sok helyen van egy legalább 1,5-2 méteres sáv (!) az autósok és a gyalogosok sávja között. Több hely kell természetesen, de mindenki boldog. Külön kis lámpa van sok helyen a bringásoknak, ami 2-3 másodperccel hamarabb vált, így a jobbra kanyarodó autósok biztosan látni fogják a kétkerekűeket. Ahol nincsen külön sáv, és az autósok mellett kell menni ott sem kell aggódni, megkapjuk a kellő tiszteletet, és biztonságot, talán még kicsit eltúlozva is (az esetek majdnem felében az autós átment a szembe sávba, csakhogy kellő távolságot tartson).

Konditerem

Mivel én is szeretek mozogni, ezért beiratkoztam a tőlünk három sarokra lévő konditerembe. Közel van, hatalmas épülettel, nagyon modern és újszerű. Mosolygós fiatal srác közli, hogy előre kell a két hónapot fizetni, 450 korona (kb. 20.000 Ft.). Nem vészes gondoltam, otthon is kerül ennyibe két havi bérlet. Aztán lássuk mit is kapunk ennyiért. Az épület belülről is hatalmasnak tűnik, és további termekre van bontva témák szerint: kondigépek minden változatban, teljesen újszerűek, amit viszont kiemelnék az a darabszámuk. Mindenből legalább 5, de futógépből 15. Biciklizéshez külön terem nagyjából 30-40 géppel (nem számoltam meg pontosan). Másik teremben a szabadsúlyos edzésekhez van minden felszerelve a csövektől kezdve a trx-en, köteleken, és kettlebell-eken át a boxzsákig. Minden falon kézfertőtlenítő, magnézia kirakva, stb. A kettlebell-ek száma is jelzi, hogy itt bizony nem szeretnék, hogy ne tudd pont azt a súlyt használni, amit te szeretnél, ezért mindegyikből vettek ~ 20-at.
Az öltöző szintén tágas, szellős, nincsen oroszlánszag, amivel sok helyen találkozik az ember. Valamint van egy szauna bent, hogy az edzés után az ember le tudja lazítani a megdolgoztatott izmokat, és kiizzadja a salakanyagokat. Említésre méltó, hogy nem egy 5 személyes szaunát raktak be hely-, vagy energiatakarékosság miatt, hanem egy egész falnyit, kb 20 személyeset. Minden ilyen apróság azt érezteti az emberrel, hogy nem kell sietnie, nem kell aggódnia, hogy vajon lesz-e szabad eszköz, vagy hely az ő edzéséhez. 30 méteren szeretnél kitöréseket csinálni súlyokkal? A termen belül simán megcsinálhatod, van kijelölt hely, ahol a métereket is felfestettük.
Milyen embertípusok járnak ide? Nos eddig csak ötször voltam a teremben, természetesen találkoztam a „szokásos” típusokkal, de egy esetet kiemelnék, ha már a mozgáskultúráról beszélünk Dániában. Egy alkalommal a képernyő, ami az előtérben fogad, jelzi, hogy bejelentkezhetek a „Senior TRX” programra, ami fél óra múlva kezdődik. Mosolyogtam az ajánlaton, és az öltöző felé vettem az irányt. Eltelt 25 perc, és a hátsó terembe el kezdtek szállingózni a nyugdíjaskorú emberek egy edzővel az élükön. Aki tudja mi az a TRX az már felkapta a fejét, aki nem, annak legyen elég annyi, hogy egy nagyon megerőltető saját testsúlyos edzésforma. Rövid bemelegítés után a 15 fős csoport egy figyelemreméltó edzést hajtott végre. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy csak ámultam. Edzés után még mindenki ment erre-arra, ki nyújtani, ki az evezőpadra. És mi következik egy ilyen edzés után? Öltözés, esetleg szauna, és irány haza? Dehogy. A recepción berendezett kávézó tőlük volt „hangos”, ugyanis mi sem jobb egy kis mozgás után, mint egy kávé, turmix, stb.

Úszás

Ez a sport mondjuk nem volt a kedvenceim között otthon (problémás volt az elérhetőség, és az ár). Egy hétvégén viszont azt mondtuk Fannival, hogy menjünk az uszodába, biztos élvezni fogja Hédi. Nem csalódtunk. Annak ellenére, hogy hétvége volt és nyár, nem volt tömeg az uszodában. Egyik részen az 50 méteres úszómedence, másik részen a csúszda, hullámmedence, többféle gyerekmedence. Mindkét helyen kirakva bőven segédeszköz az úszáshoz, vagy a gyerekeknek karúszó stb. Egy harmadik részen pedig a melegvizes medence, gőzfürdő, és két féle szauna (az egyik kedvencemmel a finn szaunával). A gyerekmedencében a csúszda és játékok mellett volt egy nagyon kis aranyos játék, ahol egy csigával kellett „felszivattyúzni” a vizet egy nyitott csatornába, amit több helyen is kis gátakkal lehetett elzárni, a végén pedig leengedni. Mondanom sem kell, mindig játszott vele valaki.
Érdekesség: Mi a megszokott módon egy táskában a törölközőket, könyvet, játékokat stb. bevittük a medence mellé, és leraktuk egy napozóágyra. Viszont arra lettünk figyelmesek, hogy egyetlen egy másik napozóágy sem foglalt. Ahogy körbe néztem, láttam, hogy senki (de tényleg senki) nem hozott magával semmilyen cócmókot. Papucsot se. A medencék bejáratánál nem sorakoztak a különböző színű és méretű papucsok, mint ahogy azt mindenhol megszoktuk. Törölközőt se látni egyet se. Igaz, a benti hőmérséklet kellemes.

Hétköznap ahogy megfigyeltem az 50 méteres medencét nem bolygatják, viszont hétvégén 10 órától 3 részre bontják 2 automata fallal. 25 méteren 7 sávon lehet úszni, a maradék sávokon kajakozni a gyerekeknek (minden biztosítva hozzá természetesen), középen egy hatalmas felfújható játékvár van (nagyjából ugyanannyi felnőttet láttam használni, mint gyereket), és hátul pedig 4 féle, különböző magasságú deszkákról lehet ugrálni. Vízbe menetel előtt zuhanyozni kell. Ha nem tetted meg (vagyis látják, hogy nem vizes a hajad)? Szólnak a folyosón, hogy légy szíves menj el, és zuhanyozz le.

Egy felnőtt belépő ~2500 Ft, ami ugyan több mint az otthoni átlag, de itt ez olcsónak számít. Mondanom sem kell, rengeteg idősebb embert láttam az úszómedencében oda-vissza úszni megállás nélkül (lehet a hétköznap a konditeremé, a hétvége az úszásé, nem lepne meg, ugyanis mindenhol kedvezményes a senior jegy). Ugyan nincs szabályszerűen kiírva, de úgy láttam a szombat 10 és 11 óra közötti időszak az apuka időszak, amikor is az öltözőben mindenhol kisgyerekekkel vagy kisbabákkal látni apukákat. A gyerkőcöket is meg kell mosdatni, de erre is rendelkezésre áll több kiskád, és etetőszék, ha úgy szeretne fürdeni a csöppség. Tele a pelus? A férfi öltözőben is van egy falra szerelt lehajtható pelenkázó (nem is álmodtam volna róla).
Mielőtt kilépnénk az öltözőből, jobbra láthatjuk, hogy még ott is van egy szauna. Bent az öltözőben. De ez sem 5 főre tervezve, hanem ~15-re. Eddig mindig láttam minden időszakban mindenféle korosztályból embereket jönni, de nem is csoda, hiszen számukra ez aránylag olcsó, és emellett mindenki megtalálja a neki való medencét. Vagy ha nem, akkor a büfében szolgálnak fel gyorsételt, és sört.

Játszótér

Az augusztus hónap nekünk a következőképpen telt: hétvégén együtt volt a család, hétköznap pedig anyu dolgozott, én pedig Hédivel voltam. Én kértem, hogy a bölcsit egy hónappal később kezdje a csöppség, ugyanis nem hiszem, hogy lesz még egy ilyen alkalmam, hogy ennyit együtt legyek a kislányommal. Ezek a hétköznapok általában egy kiadós, nyugodt reggelivel kezdődtek, azután pedig irány a játszótér. Tőlünk 10 perc biciklizésre van egy hatalmas park, amit talán illendőbb lenne erdőnek hívni, ott van szabadtéri konditerem, több kis tavacska kacsákkal, hattyúkkal, több nagyobb szabad tér, rengeteg pad és szék elszórva, és egy kis aranyos játszótér. Az esetek 90%-ában ide jöttünk játszani. Amellett, hogy van többféle játék, elérhető egy mosdó is, ami tiszta, igényes, és van szappan, valamint kéztörlő is. Plusz pelenkázásra lehetőség (újabban ez fontos szempont számunkra).

Ezen a játszótéren a plezúrok mellett gazdagodtunk több élménnyel is. Volt, amikor óvodai csoportok jöttek velünk egyidőben (plusz pont az óvodáknak részemről). Minden gyerek játszott minden játékkal nagyjából, ami érdekes volt, hogy pár gyerek mezítláb rohangált az erdőben. Nem a betonon, vagy a műfüvön, hanem az erdőben. Itt is, ahogy a bölcsődékben, és óvodákban a nagyobb gyerekeket engedik együtt játszani a kisebbekkel, és arra tanítják őket, hogy vigyázzanak rájuk. Többször is láttam arra példát, hogy nem csak „megtűrik” a nagyobbak a kisebbeket, de beveszik őket a játékba, sőt szórakoztatják is őket. Mondanom sem kell, csak jobban vártam, hogy Hédi elkezdje a bölcsit. Volt, hogy az óvodás korú gyerekek odajöttek hozzánk, mosolyogva megjegyezték, hogy milyen aranyos Hédi (gondolom én), majd miután mondtam tört dánsággal, hogy nem beszéljük a nyelvet, elmondták angolul, hogy igen, Hédi nagyon aranyos, és megkérdezték, hogy megsimogathatják-e. Azután pedig, hogy elvihetik-e csúszdázni (erre még nem mertem igent mondani).

Egy alkalommal játék közben láttam, hogy egy nagyjából 20 fős nyugdíjas csoport jön a játszótér mellé, és leülnek a padra. Milyen jó – gondoltam – hogy így összejárnak, beszélgetnek, és a jó levegőn sétálgatnak az idősebbek is. Viszont egyszer csak felálltak, elővettek egy labdát, és a mellettünk lévő nagy zöld területen elkezdtek focizni. Akkor nekik is messzebb van még a bottal járkálós időszak mint elsőre gondoltam.

Tipp, ha legközelebb Dániában menne valaki játszótérre hétvégén: csináld úgy, mint az itteniek, hívj össze minél több embert, hozzatok mindent, ami egy sütögetéshez kell, és töltsétek kint az egész napot. Nem egyszer láttam kisebb-nagyobb csoportot így időt tölteni. Ha nincs az embernek grill-je, vagy nem szeretné kivinni a parkba két kolbász megsütéséhez? Minden szupermarketben kapni erre való egyszer használatos kis tálcát, és begyújtáshoz eszközöket. (A sör hidegen tartását mindenki úgy oldja meg ahogy tudja.)

Ezek voltak az első időszak benyomásai számomra a dán mozgáskultúráról. Minden szebb és jobb? Természetesen nem. De próbálunk a pozitív dolgokra koncentrálni.

Apa